2011. május 10., kedd

Eredmények - A válaszadók nyelvtudása

Napjainkra fontossá vált az, hogy képesek legyünk az információkat idegen nyelven is értelmezni, tudásunkba beépíteni, gondolatainkat másokkal is megosztani.

A könyvtárak szerepet vállalhatnak abban a tekintetben is, hogy segítsék azokat, akik idegen nyelvet tanulnak. Mindazoknak az érdeklődőknek, akik már beszélnek, olvasnak valamilyen nyelven - szükséges, hogy a könyvtárak idegen nyelvű irodalamat is kínáljanak. Tehát a felhasználók igényeikhez igazodva az interneten található tartalmak mellett is kívánatos az idegen nyelvű gyűjtemény fokozott figyelemmel kísérése, gondozása.

Ezt a megállapítást a felmérésben részt vevők visszajelzései megerősítik. Felhívták a figyelmet a gyűjteményünk hiányosságára, illetve arra, hogy erőteljesebben figyeljünk erre az állományrészre. További tanácsokat is adtak arra vonatkozóan, mit vásároljunk, mi az amit elsősorban szeretnének.


A kérdőív eredményei:




Idegen nyelven olvas a 281 főből 138, ez a válaszolók 49 százaléka.

Az on-line kérdőíven nem szerepel a „Nem olvasok idegen nyelven.” válaszlehetőség, így a nem válaszolók száma kiugróan magas lett, torzítva ezzel az összesített eredményt.





Ezzel együtt figyelemre méltó, hogy az angolul olvasók száma (111 fő) majdnem eléri a negyven százalékot.

Német, francia, orosz nyelven olvasók is vannak. Az „egyéb” válasz-lehetőséget 24 fő jelölte. Ezek közül 17 fő adta meg pontosan melyik nyelven olvas, így további kilenc nyelvet adtak meg a megkérdezettek.



Fontosnak találtam tovább vizsgálni az angol nyelven is olvasó látogató-inkat. A 111 főből 19 fő az általános és középiskolás korosztályból kerül ki, ebből 7 fő általános iskolás. Foglalkozás szerint tovább elemezve az adatokat látható, hogy minden vizsgált csoport képviselteti magát.
































2011. május 5., csütörtök

Eredmények - A válaszadókról néhány szóban...




A jelenlegi felmérés eredményei azt mutatják, hogy 45 éves korig aktívabbak az on-line válaszolók, a 46-55 évesek aránya viszont mindkét változatban azonos. Az 56- 64 év közöttiek közül a 83-ból 9 fő on-line töltötte ki a kérdőívet. Ez arányában alig kevesebb a papíron nyilatkozóknál.
A 65 év feletti látogatóinktól nem érkezett interneten keresztül válasz, így a jövőben a felméréseknél erre figyelemmel kell lenni.
Amennyiben a válaszadók foglalkozását tekintve vizsgáljuk a válaszokat, on-line kisebb aktivitás jellemezte a középiskolás diákokat, valamint azokat az aktív keresőket, akik tanulnak, és a nyugdíjasokat.
Az összes adatközlő a legmagasabb iskolai végzettség szerinti százalékos megoszlását az alábbi ábra szemlélteti.



A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők voltak a legaktívabbak az interneten. Ez a jelenség nem csak a mi könyvtárunkban figyelhető meg, a Móricz Zsigmond Könyvtár felmérése során is ez volt a tapasztalat.A nyomtatott kérdőíven válaszolók közül, valamint az összes választ tekintve azonban a mi könyvtárunkban a középfokú végzettségűek vettek részt nagyobb arányban a felmérésben.
A lakóhelyet tekintve az on-line kérdőívet kitöltők között kevesebben voltak azok, akik a városban állandó lakóhellyel rendelkeznek. Ez természetes, hiszen világhálón elérhetőségnek ez az egyik lényeges eleme, hogy virtuálisan bárhonnan felkereshetők vagyunk. A személyesen válaszolók, és a regisztrált használók adatai között is megvan ez az arány. A városba költözők felkeresnek minket, amikor az itt található kulturális lehetőségeket feltérképezik.
Látogatják rendszeresen intézményünket a környező településekről is.

2011. április 28., csütörtök

Szempontok, gyakorlati tanácsok kérdőív készítéséhez és értékeléshez

A Hamvas Béla Városi Könyvtárban készített felmérés kapcsán többek között az alábbi dokumentumokat tanulmányoztam, kérdőív készítéséhez ajánlom:


1. BABBIE, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. – Budapest : Balassi, cop. 2008. - [715] p.
2. BALOGH András: Közkönyvtár-használati trendek, kihívások itthon és a nagyvilágban – II. rész. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 19. évf. 2010. 2. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja:
http://ki.oszk.hu/3k/2011/01/kozkonyvtar-hasznalati-trendek-kihivasok-itthon-es-a-nagyvilagban-ii-resz/#more-996 A letöltés ideje: 2011. 04. 07.
3. FODOR Péter: Minőség a könyvtárban - korszerű közkönyvtár. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 16. évf. 2007. 1. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://epa.oszk.hu/01300/01367/00130/88.htm A letöltés ideje: 2011. 02. 27.
4. GOSZTONYI Enikő: A könyvtárhasználók elégedettségét vizsgáló kérdőíves felmérés elemzése. – [Nyíregyháza] : 2009.- 42 p. [Elektronikus dokumentum.]
5. HÉRA Gábor – LIGETI György: Módszertan : Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. – Budapest : Osiris, 2005. – 371 p.
6. HORVÁTH György: A kérdőíves módszer. – Budapest : Műszaki Kvk., 2004. – 197 p.
7. Kérdezők kézikönyve / [összeáll. és szerk. Reinhard Veronika]. – Budapest : Tömegkommunikációs Kutatóközpont, [1988]. – 63 p.
8. SÓRON Ildikó: Használói elégedettségvizsgálat az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, 2008. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 19. évf. 2010. 1. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://ki.oszk.hu/3k/2011/01/hasznaloi-elegedettsegvizsgalat-az-orszagos-idegennyelvu-konyvtarban-2008/#more-947 A letöltés ideje 2011. 04.07.
9. Szakmai beszámoló a 2139/0100 jelű „Szükségletfeltárással egybekötött elégedettség vizsgálata a könyvtárban” című pályázati projekt megvalósításáról a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetének Könyvtárában / összeáll. Szabó G. Tibor. – Zalaegerszeg, 2008. – [Elektronikus dokumentum.]. A hozzáférés módja:
http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar/download/nka2139-%200100_szakmai_beszamolo.pdf. A letöltés ideje: 2011. 04. 20.
10.VIDRA SZABÓ Ferenc: A használók elvárásának és elégedettségének kérdőíves vizsgálata a könyvtárakban. Módszertani útmutató. In: Könyvtári Figyelő. 13. évf. 2003. 4. sz. 735-753. p.


Sajnos ezeken a weboldalakon nincs RSS ikon, így nem lehet a blogban külön is kiemelni ezt az irodalmat.

2011. március 18., péntek

A kérdőíves módszer



„A kérdőív igen gyakran a legfőbb adatgyűjtő módszer – vagy a legfontosabb módszerek egyike – a szociológiában, a társadalomstatisztikában, a piackutatásban, a politológiában, a személyiséglélektanban, a neveléstudomány némely ágában, és persze a közvélemény-kutatásban.”[1] Ez utóbbi jellemzője, hogy nagy mintával dolgozik, „igen gyakran párhuzamosan vagy visszatérően is hasonló kérdéseket tesz fel, választási előrejelzései ellenőrizhetők”[2] A könyvtári szaksajtóban már régóta tanulmányozhatunk olvasásszociológiai felmérések eredményeit. Újabban a minőségértékelés részeként az elégedettséget vizsgáló kérdőívek is egyre gyakoribbak a könyvtárakban. Más könyvtárak gyakorlatát vizsgálva főleg felsőoktatási könyvtárakra vonatkozó felméréseket találtam – melyek körültekintőek és részletes elemzést is tartalmaznak. Hazai és külföldi közkönyvtárban végrehajtott vizsgálatok tanulmányozására is nyílt lehetőség. Munkám szempontjából azért jelentős a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár kérdőíves felmérése, mert itt jelen van a papír alapú és az on-line vizsgálat együttes értékelése. [1] HORVÁTH György: A kérdőíves módszer. – Budapest : Műszaki Kvk., 2004., 10. p. [2] U.o.

2011. március 4., péntek